A Napraforgó-domb alatt, egy öreg hársfa tövében állt három festett kaptár. A középsőben ébredt fel egy reggelen Zümmi, a kis gyűjtőméh. Ez volt élete első igazi repülőnapja.
„Ne feledd – mondta neki Móra néni, a legidősebb méh –, mi nem csak mézet hozunk haza. Mi virágot is csinálunk. Amerre jársz, ott jövőre gyümölcs lesz.”
Zümmi kirepült. A rét édesen illatozott: pipacs, here, vadalma, gyermekláncfű. Nem tudta még, hogy amit ma elkezd, az karácsonyig fog tartani – egészen egy tányér mézeskalácsig.